Bevezetés: Molière és a klasszicista komédia Molière, születési nevén Jean-Baptiste Poquelin (1622–1673), a francia klasszicista drámairodalom legnagyobb komédiaszerzője. Művészete a 17. századi francia udvari kultúra és a polgárság hétköznapjainak metszetében született. A fösvény (L’Avare) című műve 1668-ban íródott, és a szerző egyik legérettebb, legmaradandóbb alkotása, amely a vígjáték műfaján belül a jellemkomikumra épülő dráma iskolapéldája….
Bevezetés: A klasszicizmus és Molière Molière, polgári nevén Jean-Baptiste Poquelin, a 17. századi francia klasszicizmus legnagyobb komédiaköltője, aki munkásságával alapjaiban változtatta meg az európai drámaírást. Műveiben a nevetésen keresztül kívánta jobbítani az embereket és a társadalmat. A Tartuffe, avagy a képmutató című alkotása nem csupán egy szórakoztató vígjáték, hanem a kor társadalmi, vallási és morális…
Bevezetés: A „nagy palóc” írói nagysága Mikszáth Kálmán a magyar irodalomtörténet egyik legmeghatározóbb alakja, a 19. század végi és a 20. század eleji próza mestere. Jókai Mór örököseként tartják számon, ám míg Jókai a romantika eszközeivel festett világot, Mikszáth a realizmus és a kritikai szemlélet felé fordult. Művészete különleges ötvözete a népi anekdotázó stílusnak, a…
Bevezetés: A magyar novella megújítója Mikszáth Kálmán a 19. századi magyar irodalom egyik legmeghatározóbb alakja, akit gyakran a „nagy palóc” jelzővel illetnek. 1881-ben megjelent Tót atyafiak című novelláskötete nem csupán egy könyv a sok közül, hanem a magyar próza fordulópontja. Ezzel a művel Mikszáth végleg maga mögött hagyta a romantikus történetmesélés kötöttségeit, és megnyitotta az…
Bevezetés: A palóc világ krónikása Mikszáth Kálmán a magyar irodalom egyik legkedveltebb elbeszélője, akinek írói pályája az 1882-ben megjelent Jó palócok című novelláskötettel teljesedett ki. Ez a mű nem csupán egy novellafüzér, hanem egyfajta szociográfiai látlelet, amely a 19. század végi észak-magyarországi palóc nép életét, gondolkodásmódját és erkölcsi világát mutatja be. Mikszáth szakított a korábbi…
Bevezetés: Mikszáth Kálmán és a realizmus útja Mikszáth Kálmán a magyar irodalom egyik legmeghatározóbb alakja, akinek pályája a rövid anekdotikus elbeszélésektől a nagy ívű, társadalomkritikus regényekig ívelt. Míg korai műveiben a romantikus hangvétel és a vidékies, idilli ábrázolás dominált, érett korszakában – amelynek egyik csúcspontja a Sárarany (1910) – a realizmus sötétebb, kiábrándultabb formája kerül…
Bevezetés: A romantika és a realizmus határán Mikszáth Kálmán Beszterce ostroma című regénye a magyar irodalom egyik legkülönlegesebb alkotása. Az 1895-ben megjelent mű a 19. század végi magyar társadalom kettősségét mutatja be: egyrészt a letűnőben lévő feudális világ maradványait, másrészt a modernizálódó polgári világot. A regény műfajilag nehezen besorolható, hiszen ötvözi a romantikus anekdotázó stílust…
Bevezetés: A műfaji sajátosságok és a korszak Mikszáth Kálmán Beszterce ostroma című regénye a magyar irodalom egyik legizgalmasabb alkotása, amely az 1894-es megjelenésekor új színt vitt a korabeli prózába. A művet a kritika gyakran nevezi „anekdotikus regénynek”, mivel Mikszáth írói stílusának egyik alapköve az anekdota, amely itt szervesen épül be a regényszerkezetbe. A regény nem…
Bevezetés: A romantika és a realizmus határán Mikszáth Kálmán Beszterce ostroma című regénye a magyar irodalom egyik legkülönlegesebb alkotása. Az 1894-ben megjelent mű a „nagy palóc” írói pályájának érett korszakát képviseli. A regény egyszerre tekinthető a romantikus hagyományok továbbélésének és a kibontakozó realizmus mesteri ötvözetének. Mikszáth ebben a művében a letűnt feudális világ anakronisztikus maradványait…
Bevezetés: A Mikszáth-i életmű és a novella helye Mikszáth Kálmán, a „nagy palóc” író, a magyar novella mestere, akinek életműve a 19. század végi magyar társadalom hű tükre. Művészetének egyik legfontosabb vonása az anekdotikus elbeszélésmód, amelyben a humor, az irónia és a tragikum szorosan összefonódik. A néhai bárány című novella az író pályafutásának egyik érett,…