Ady Endre a 20. századi magyar irodalom talán legvitatottabb, ugyanakkor legmeghatározóbb alakja. Költészete nem csupán esztétikai élményt nyújtott az olvasóknak, hanem egyfajta nemzeti lelkiismeretként is funkcionált. Ady számára a magyarság sorsa, múltja, jelene és elkerülhetetlennek vélt jövője nem csupán politikai vagy társadalmi kérdés volt, hanem egy mélyen megélt, fájdalmas és szenvedélyes sorsmetafora. A magyar ugar…
Bevezetés: A lírai én és a végzet találkozása Ady Endre Az ős kaján című verse a magyar szimbolista költészet egyik legösszetettebb, legrejtélyesebb alkotása. Az 1909-ben megjelent kötetben, az Szeretném, ha szeretnének című ciklusban kapott helyet, és a költő életművének egyik leggyötrelmesebb önvallomása. A vers nem csupán egy lírai állapotleírás, hanem egy kozmikus méretű küzdelem megörökítése,…
Bevezetés: Az egyéniség fogalma a klasszikus modernségben A klasszikus modernség korszaka – amely nagyjából a 19. század végétől a 20. század közepéig tartott – az európai kultúrtörténet egyik legizgalmasabb és legmozgalmasabb időszaka. Ebben az érában az emberkép gyökeresen átalakult: a felvilágosodás racionalizmusa és a 19. századi pozitivizmus után egy olyan korszak köszöntött be, amelyben a…
Bevezetés: Az én keresése a modern költészetben József Attila költészete a 20. századi magyar irodalom egyik legösszetettebb, egyszersmind legtragikusabb életműve. Az énszerkezet és az önteremtés kérdése központi helyet foglal el verseiben, hiszen a költő egész életét egyfajta „személyiség-rekonstrukció” jellemezte. A gyermekkori traumák, a szegénység, a társadalmi kirekesztettség és a pszichés labilitás arra kényszerítették, hogy folyamatosan…
Bevezetés: A lélek mélyrétegeinek feltárása Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij Bűn és bűnhődés című regénye az orosz és az egyetemes világirodalom egyik legmeghatározóbb alkotása. Az 1866-ban megjelent mű nem csupán egy bűnügyi történet, hanem egy mélylélektani, filozófiai és társadalmi értekezés az emberi morálról, a bűn természetéről és a megváltás lehetőségéről. Az érettségi tételek egyik leggyakrabban előforduló témája,…
Bevezetés: A kortárs magyar irodalom egyik legfontosabb novellája Dragomán György Mennyből az angyal című novellája a kortárs magyar prózairodalom egyik legmeghatározóbb alkotása. A mű a 2000-es évek elején megjelent A fehér király című novellafüzér része, amely egy fiktív, de a romániai kommunista diktatúra valóságára erősen emlékeztető közegben játszódik. A történet középpontjában a gyermeki perspektíva áll,…
Bevezetés: A felvilágosodás és Berzsenyi költészete A felvilágosodás a 18. században kibontakozó eszmeáramlat volt, amely a racionalizmust, a tudományt és az emberi értelem felszabadítását állította a középpontba. Magyarországon ez az eszmerendszer sajátos módon ötvöződött a nemzeti ébredés kérdéseivel. Berzsenyi Dániel, a „niklai remete”, bár költészetében erősen kötődött a klasszicizmus hagyományaihoz, episztoláiban (leveleiben) a felvilágosodás legfontosabb…
Bevezetés: Az erdélyi költészet csendes óriása Dsida Jenő a 20. századi magyar líra egyik legkülönlegesebb, leginkább megrendítő és tisztaságra törekvő alkotója. Bár élete rövid volt, és a történelem viharai – különösen a trianoni békeszerződés utáni erdélyi sors – meghatározták pályáját, költészete mégis az egyetemes emberi értékek, a hit, a szeretet és a halálfélelem kettősségében teljesedett…
Bevezetés: Csokonai Vitéz Mihály, a magyar felvilágosodás polihisztora Csokonai Vitéz Mihály a magyar irodalomtörténet egyik legszínesebb, ugyanakkor legtragikusabb sorsú alakja. A 18. század végén és a 19. század elején alkotó költő nem csupán a magyar nyelvű líra megújítója volt, hanem a felvilágosodás eszméinek legkövetkezetesebb hazai képviselője is. Életműve híd a klasszicizmus és a romantika között,…
Bevezetés: Fazekas Mihály, a debreceni polgárköltő Fazekas Mihály (1766–1828) a magyar irodalomtörténet egyik legkülönlegesebb alakja. Bár életműve terjedelmét tekintve nem tartozik a legtermékenyebb alkotók közé, mégis a magyar költészet meghatározó figurája. A felvilágosodás korának szülötte, aki a katonai pálya és a polgári élet között egyensúlyozva teremtett maradandót. Nevét elsősorban a Ludas Matyi című elbeszélő költeménye…