William Shakespeare: Szentivánéji álom olvasónapló
William Shakespeare Szentivánéji álom című komédiája az világirodalom és a magyar középiskolai érettségi vizsga egyik legnépszerűbb, leggyakrabban előkerülő drámai műve. Ebből az átfogó olvasónaplóból és érettségi tételből mindent megtudhatsz a darab keletkezéséről, szerkezetéről, szereplőiről, főbb motívumairól és az értelmezési lehetőségekről, amelyekkel biztosan sikerrel veszed az akadályokat.
Bevezetés és keletkezéstörténet
A Szentivánéji álom (angolul: A Midsummer Night’s Dream) William Shakespeare korai alkotói korszakának csúcsműve. A datálás szerint a dráminak valószínűleg 1595 és 1596 között keletkezett, és első alkalommal 1600-ban nyomtatták ki. A mű jellegét tekintve ún. alkalmi darab lehetett: nagy valószínűséggel egy előkelő, reneszánsz főúri esküvő díszelőadására írta a szerző.
A reneszánsz drámaírás szabályait követve Shakespeare nem egyetlen cselekményszálra fűzte fel a történetet, hanem a korra jellemző módon több szálon futtatja az eseményeket, amelyek a darab közepén, az athéni erdőben fonódnak össze végérvényesen. A darab a szerelmet, a képzeletet, a művészetet és a valóság viszonyát vizsgálja rendkívül játékos, ironikus és költői formában.
A mű szerkezete és a négy cselekményszál
A Szentivánéji álom egyedülálló abban, hogy a drámai cselekmény négy, egymástól jól elkülönülő, mégis szorosan összefonódó szálra épül. Ez a szerkezeti bravúr biztosítja a darab pergő ritmusát és a folyamatos helyzetkomikumot.
1. Az athéni udvar szálra (Theseus és Hippolyta)
A kerettörténet Athénban játszódik. Theseus, Athén hercege és Hippolyta, az legyőzött amazonok királynője készülnek a házasságukra. Az esküvőhöz hátra lévő négy nap adja meg az egész darab időkeretét. Ez a szál a rendet, a törvényt, a felnőtt világot és a racionális gondolkodást képviseli.
2. A fiatal szerelmesek szála (Hermia, Lysander, Demetrius, Heléna)
A konfliktust az indítja el, hogy Hermia szerelmes Lysanderbe, ám apja, Egeus a törvény erejével Demetriushoz akarja adni lányát. Athén szigorú törvényei szerint Hermia halállal vagy kolostori magánnyal bűnhődik, ha ellenszegül. A fiatalok ezért az athéni erdőbe menekülnek éjszaka. Utánuk ered Demetrius, akit viszont a reménytelenül szerelmes Heléna követ. Az erdőben a szerelem féltékenységi és káoszhullámba torkollik.
3. A tündérvilág szála (Oberon, Titánia és Puck)
Az erdő már nem a civilizáció világa, hanem a tündérek birodalma. Itt uralkodik Oberon és Titánia, akik éppen vitatódnak egy indiai kisfiú miatt. Oberon bosszút áll feleségén: megbízza pajkos szolgáját, Puckot (Csintalant), hogy hozzon egy olyan varázsvirágot (a szerelmi bájitalt), amelynek nedve ha alvó szemére hull, az ébredés utáni első lénybe halálosan beleszeret. Ez a bájital kavarja fel végképp a fiatal szerelmesek sorsát.
4. A kézművesek szála (Faluvégi Péter és társai)
Athéni iparosok egy csoportja elhatározza, hogy színielőadást ad Theseus esküvőjén. Pyramus és Thisbe tragikus történetét akarják előadni, ám a próbák során kiderül, hogy a szereplők rendkívül együgyűek, naivak és teljesen járatlanok a színház világában. Vezetőjük a takács, Zuboly (Bottom), akit Puck tréfából szamárfejjel ajándékoz meg. Titánia a bájital hatására ebbe a szamárfejű lénybe szeret bele.
A darab főbb szereplői
A karakterek nem mindegyike ment át mély pszichológiai fejlődésen, sokkal inkább a komikus helyzetek és a drámai funkciók hordozói:
- Zuboly (Nick Bottom): A darab legszínesebb komikus figurája. Magabiztos, mindenhez értőnek hitt takács, aki eljátssza Pyramus szerepét, és akit szamárrá változtatnak. Alakja a megtestesült jókedv és naivitás.
- Puck (Csintalant / Robin Goodfellow): Oberon pajkos tündérszolgája, a csínytevések mestere. Ő mozgatja a szálakat, és az ő hibájából keverednek ütembe a szerelmesek.
- Oberon és Titánia: A tündérvilág királyi párja, akiknek viszálya a természet rendjét is felborítja (áradások, rossz termés).
- Hermia és Heléna: A két athéni barátnő, akik közül az egyiket mindenki akarja, a másikat senki, majd a bájital hatására a helyzet megfordul, ami komoly barátsági válsághoz vezet.
Fő témák és motívumok
A Szentivánéji álom nem csupán egy könnyed vígjáték, hanem mélyfilozófiai kérdéseket is felvet az emberi létezés alapkérdéseiről.
Álom és valóság
Már a cím is erre utal. A darab eseményei egy éjszaka alatt, Szent Iván éjszakáján (amelyhez ősi pogány, mágikus tradíciók kapcsolódnak) játszódnak az erdőben. Amikor a szereplők reggel felébrednek, nem tudják eldönteni, hogy amit átéltek, az valóság volt-e vagy csupán álom. Zuboly híres monológja (Zuboly-álom) ezt a határhelyzetet boncolgatja humoros formában: „Az ember füle meg sem érti, a nyelve meg sem mondhatja, hogy mi volt az álom.”
A szerelem természete
Shakespeare bemutatja a szerelem irracionális, szeszélyes oldalát. A szerelem vak, nem a ész, hanem a szem vagy a képzelet irányítja (ezt hangsúlyozza Heléna is a híres monológjában: „A szerelem nem a szemmel lát, de a lélekkel…”). A bájital metaforaként szolgál: a szerelem sokszor külső, véletlenszerű hatásokra lobban lángra vagy huny ki.
Színház a színházban (Metaszínház)
A darab végén a kézművesek által bemutatott Pyramus és Thisbe története klasszikus példája a színház a színházban technikának. Ez a komikus tragédia parodizálja a korabeli naiv drámákat, miközben felhívja a figyelmet magának a művészetnek a hatalmára: a fikció képes valódi érzelmeket kiváltani a nézőből.
Az érettségi vizsgán gyakran felmerülő kérdések
Amikor ebből a tételből felelsz vagy írásbeli feladatot oldasz meg, az alábbi kulcskérdésekre érdemes hangsúlyt fektetni:
- Hogyan épül fel a darab szerkezete? (A négy szál bemutatása)
- Mi a szerepe a tündérvilágnak a drámatörténetben?
- Milyen komikumtípusok jelennek meg a darab során? (Helyzetkomikum, jellemkomikum, nyelvi komikum a mesterembereknél)
- Mit jelent a címbeli „álom” motívum a műben?
Következtetés
William Shakespeare Szentivánéji álom című műve tökéletes ötvözete a népi humornak, a magas költészetnek és a reneszánsz filozófiának. A darab azt üzeni számunkra, hogy az életünkben szükség van a rendre és a törvényre (Athén), de ugyanolyan fontos a szabadság, a képzelet, az érzelem és a játék birodalma is (az erdő). Az érettségi vizsgán ha sikeresen bemutatod a párhuzamos cselekményszálakat, a komikus elemeket és a darab mélyebb rétegjent, biztos lehetsz a kiváló érdemjegyben.