Molière: Az úrhatnám polgár olvasónapló

Molière, a klasszikus francia drámaíró és komédiaíró egyik legfényesebb és legtöbbet játszott darabja Az úrhatnám polgár (eredeti címén: Le Bourgeois gentilhomme). Ez az olvasónapló és érettségi tétel összefoglaló mindent tartalmaz, amire szükséged lehet a mű alapos megértéséhez, az irodalomóra feladataihoz vagy a sikeres középszintű és emelt szintű érettségi vizsgához. Az alábbiakban részletesen elemezzük a dráma keletkezési körülményeit, műfaját, szereplőit, cselekményét és legfontosabb üzenetét.

Bevezetés és a mű keletkezése

Molière neve összefonódott a XVII. századi francia klasszicizmus komédiaírói munkásságával. XIV. Lajos, a „Napkirály” uralkodásának idején az udvari kultúra és a társadalmi reprezentáció központi jelentőségűvé vált. Az uralkodó gyakran rendelt látványos mulatságokat, úgynevezett balett-komédiákat, amelyekben a zene, a tánc és a színház egységes egészsé alkotott.

Az úrhatnám polgár is egy ilyen megrendelésre született 1670-ben. XIV. Lajos udvarában ugyanis követség járt a Török Birodalomból, ám az ottani török követ lenézte a francia királyi udvart. A király erre válaszul megbízta Molière-t és Lully zeneszerzőt, hogy hozzanak létre egy olyan darabkomédiát, amely kifigurázza a török kultúrát, de emellett gúnyt űz a társadalmi mobilitás vágyából is. A bemutató hatalmas siker aratott, maga a király is elégedett volt a művel.

Műfaj, szerkezet és kompozíció

A dráma műfaji meghatározása: balett-komédia (vagy jellemkomédia elemekkel átszőtt helyzetkomédia). Molière műveiben a jellemkomédia és a helyzetkomédia zseniálisan keveredik. A darab öt felvonásból áll, klasszikus szerkezeti egységeket követve, bár a látványosság és a zenei betétek miatt közelebb áll a szórakoztató udvari színházhoz, mint a szigorú klasszicista tragédiákhoz.

A klasszicizmus jegyei a darabban

Bár komédiáról van szó, Molière szigorúan követi a korabeli francia klasszicizmus elvárásait, amelyek a harmóniára, az arányosságra és a jó ízlésre törekedtek. Bár a hármas egység szabálya (hely, idő, cselekmény) nem teljesül olyan szigorúan, mint a tragédiákban, a cselekmény egysége jól kivehető: egyetlen központi téma köré szerveződik, mégpedig Jourdain úr nemesi becsvágyára.

Főbb szereplők elemzése

Molière mesterien építi fel a karaktereket. A szereplők gyakran típusfigurák, akik egy-egy emberi gyengeséget, hibát vagy társadalmi beidegződést testesítenek meg.

• Mr. Jourdain (Jourdain úr): A darab főhőse, egy gazdag posztókereskedő polgár. Vagyonát tisztességesen szerezte, de intelligenciája és műveltsége híján van. Megszállottan vágyik arra, hogy nemes legyen, ezért pénzért vásárolja meg a műveltséget, a ruhákat és a társadalmi kapcsolatokat. Naivitása és hiszékenysége teszi a cselekmény motorjává.
• Jourodainné (a feleség): A józan ész és a realitás megtestesítője. Folyamatosan földhözragadt kritikával illeti férje esztelen költekezését és nevetséges becsvágyát. Ő képviseli a hagyományos polgári értékeket.
• Lucile: Jourdain úr lánya, aki szerelmes Cléonte-ba. Apja nemesi rangú vőlegényt keres számára, ami konfliktusokhoz vezet.
• Cléonte: Lucile szerelmese, egyenes lelkű, tisztességes fiatalember. Amikor Jourdain úr visszautasítja, mert nem nemes, inasa, Covielle segítségével cselt sző, hogy elnyerje a lány kezét.
• Covielle: Cléonte leleményes inasa, a cselszövés és a humor forrása, aki a török herceg álarca mögé bújva bolondítja meg Jourdain urat.
• Dorante gróf: Elszegényedett nemesember, aki kihasználja Jourdain úr hiszékenységét és pénztárcáját. Kölcsönöket kér tőle, ajándékokat fogad el, miközben titokban kineveti őt a háta mögött.
• Dorimene márkiné: Nemes hölgy, Dorante gróf udvarlásának tárgya. Jourdain úr az ő kegyeit is pénzzel próbálja elnyerni, nem sejtve, hogy a vacsorákat, amelyeket ad a tiszteletére, valójában Dorante finanszírozza az ő pénzéből.

Cselekményösszefoglaló felvonások szerint

Az olvasónapló elkészítéséhez elengedhetetlen a cselekmény pontos ismerete. Lássuk a darab főbb eseményeit!

1. felvonás

A darab egy nyitó zeneszámmal indul Jourdain úr házában. A gazdag polgár éppen a zene és a tánc mestereivel konzultál. Jourdain úr elhatározza, hogy művelt úriember lesz, ezért tánc-, vívó-, zene- és filozófiatanárt fogad fel. A mesterek azonnal hízelegni kezdenek neki, hiszen pénzt remélnek tőle, közben viszont egymással is veszekednek a művészetük felsőbbrendűségén.

2. felvonás

A mesterek sorra tanítják Jourdain urat. A vívótanár megmutatja, hogyan kell párbajozni, a filozófiatanár pedig érkezik, hogy bölcsességet csepegtessen a fejébe. Jourdain úr különösen megörül, amikor megtudja, mi az a próza („már negyven éve beszélek prózában, hogy észre sem vettem volna!” – ez a darab egyik leghíresebb szállóigéje). A felvonás végén Jourdain úr összevész a mesterekkel, mert azok kritizálják egymást.

3. felvonás

Jourdain úr új, hivalkodó, bohócszerű nemesi ruhát ölt magára, ami miatt a szolgállója, Nicole, hangosan kineveti. Megérkezik Dorante gróf, aki azonnal kihasználja a házigazda hiúságát: pénzt kér kölcsön, és megígéri, hogy közbenjár az érdekében a magasabb körökben és Dorimene márkinél. Jourdainné ekkor szembesíti férjét a csalással, de Jourdain úr süket a jó szóra. Cléonte megkéri Lucile kezét, de Jourdain úr visszautasítja, mert a fiú nem nemes. Cléonte és Covielle bosszút esküsznek.

4. felvonás

Jourdain úr fényes lakomát ad Dorimene márkiné tiszteletére, amelyen Dorante gróf is részt vesz. A vacsorán megjelenik Jourdainné is, aki keményen bírálja a vendégeket a képmutatásuk miatt. Ekkor érkezik meg Covielle álcázva: bejelenti, hogy a török szultán fia (aki valójában Cléonte) meglátogatta Jourdain urat, és megtiszteltetésként „Mamamouchi” (nemesi rang) címet adományoz neki, ráadásul el akarja venni a lányát, Lucile-t is.

5. felvonás

A darab csúcspontja. Jourdain úr büszkén viseli a török díszruhákat, és boldogan fogadja a „magas rangú” vendégeket. A török szertartás keretében (amely egy hatalmas, humoros balett-betét) beavatják a Mamamouchik rendjébe. A csel sikerül: Lucile és Cléonte (török jelmezben) összeházasodnak, és Jourdain úr boldogan adja rájuk az áldását, miközben még a feleségét is sikerül félrevezetni egy időre. A darab egy nagyszabású zenés-táncos fináléval zárul.

A dráma főbb témái és üzenete

Molière nem csupán szórakoztatni akart, hanem görbe tükröt tartott a kora társadalmának. Az alábbi kulcsfontosságú témák emelhetők ki az érettségi felelet során:

• A sznobizmus és a társadalmi mobilitás kritikája: Jourdain úr nevetségessé válik, mert meg akarja tagadni önmagát, a származását és a hivatását. A darab azt sugallja, hogy mindenki maradjon a maga helyén, és a külsőségek hajszolása belső ürességhez vezet.
• A képmutatás és az élősködés: Dorante gróf és a mesterek figurája azt mutatja be, hogyan használja ki a gátlástalan elit a naiv, pénzes polgárokat.
• A látszat és a valóság ellentéte: Jourdain úr azt hiszi, hogy a drága ruhák, a mesterek és a címek teszik őt úriemberré, miközben a valódi emberi értékek (mint Cléonte tisztessége vagy Jourdaine józansága) elsikkadnak.

Stilisztikai jellemzők és humor

Molière komikumának forrásai rendkívül gazdagok Az úrhatnám polgárban:

• Helyzetkomikum: A félreértések, a töröknek öltözött szereplők, a titkos lakomák és a váratlan fordulatok sora.
• Jellemkomikum: Jourdain úr görcsös akarása, naivitása és a felesége földhözragadt realizmusa közti kontraszt.
• Nyelvi humor: A tudatosan félreértett szakkifejezések, a beképzelt mesterek dagályos beszéde és Jourdain úr híres felismerései a nyelvtanról.

Következtetés

Molière Az úrhatnám polgár című drámája a világirodalom egyik legszellemesebb komédiája, amely évszázadok óta mit sem vesztett aktualitásából. A darab nemcsak a XVII. századi francia udvari társadalmat figurázza ki, hanem univerzális emberi gyengeségeket – a sznobizmust, a hiúságot és a felszínességet – is leleplezi. Az olvasónapló feldolgozásával és az érettségi tétel struktúrájának követésével biztos lehetsz benne, hogy magabiztosan fogod megválaszolni a műhöz kapcsolódó vizsgakérdéseket.