Illyés Gyula: Hetvenhét magyar népmese olvasónapló
Az érettségi vizsgák során a magyar irodalom tételcímek gyakran érintik a népköltészet és a műfordítás, valamint a XX. századi magyar irodalom találkozásának kérdésköre. Illyés Gyula: Hetvenhét magyar népmese című gyűjteménye kiemelt helyet foglal el a magyar kultúrában, hiszen nem csupán gyerekkori olvasmány, hanem a nemzeti identitás és a kollektív emlékezet alapköve is. Ebből az olvasónaplóból mindent megtudhatsz, amire egy sikeres érettségi felelethez szükséged lehet: a kötet keletkezésétől a szerkezeti sajátosságokon át egészen a mélyebb motívumok elemzéséig.
Bevezetés és a mű keletkezéstörténete
A magyar népmesék gyűjtésének és irodalmi szintre emelésének hosszú története van. Elég csak Kriza János, Arany László vagy Bereczky Endre munkásságára gondolni. Illyés Gyula azonban nem egyszerűen néprajzkutatóként lépett fel, amikor összeállította a Hetvenhét magyar népmesét (mely először 1953-ban látott napvilágot), hanem szépírói igénnyel nyúlt a nyers gyűjtésekhez.
Illyés gyermekkorában, a dunántúli Felsőrácegresen maga is hallotta ezeket a történeteket a mezőn dolgozó felnőttektől, pásztoroktól, cselédektől. Később, már befutott íróként feladéknak érezte, hogy ezt a szóbeli hagyományt írásban rögzítse, de nem száraz tudományos igénnyel, hanem úgy, hogy a mesék visszanyerjék eredeti erejüket, humorukat és költőiségüket. A könyv hatalmas sikert aratott, generációk nőttek fel rajta, és ma is a magyar nyelvű kultúra egyik alappillére.
Fontos érettségi tétel kulcsfontosságú fogalom: Illyés nem néprajzi hitelességgel, hanem írói átdolgozásként kezelte a szövegeket. Ez azt jelenti, hogy a tájszólási elemeket finomította, a cselekményt feszesebbé tette, és a nyelvi humorra, valamint a ritmusra helyezte a hangsúlyt, miközben hű maradt a népmesék archaikus szerkezetéhez.
A kötet szerkezete és a mesetípusok
Ahogy a cím is mutatja, a kötet pontosan 77 mesét tartalmaz. Ez a szám nem véletlen: a hetes és annak többszörösei a népmesékben szent, mágikus számok. A gyűjtemény keresztmetszetét adja a magyar népmesekincsnek, találunk benne:
- Tündérmeséket: Ahol a csodás elemek, a sárkányok, táltosok és tündérek dominálnak, és a hősnekpróbákat kell kiállnia a boldogság eléréséért.
- Novellameséket: Ahol a csoda helyett az ész, a ravaszság, az igazságosság és a humor játssza a főszerepet.
- Állatmeséket: Ahol az állatok emberi tulajdonságokkal ruházódnak fel, és gyakran tanulságos történeteket mesélnek el.
- Csalafinta, tréfás meséket: Agyafúrt szegény legényekről, akik túljárnak a gazdagok, a papok vagy az ördög eszén.
A tipikus szerkezeti felépítés
A mesék jelentős része követi a klasszikus Propp-féle morfológiát, amit a vizsgán érdemes megemlíteni. A történetek valamilyen hiánnyal vagy igazságtalansággal indulnak (pl. elrabolják a királykisasszonyt, vagy a szegény embernek semmije sincs). A hős elindul a vándorútjára, találkozik segítőkkel és akadályokkal, majd a próbák kiállása után elnyeri jutalmát – gyakran a fele királyságot és a királylányt –, és helyreáll a világ rendje.
Legismertebb mesék a kötetből
Egy olvasónapló elkészítéséhez elengedhetetlen, hogy ismerjük a kötet legfontosabb darabjait. Íme néhány alapmű, amelyek említése kötelező egy jó érettségi feleletben:
- A szegény ember gazdagsága / A gatyás király: Klasszikus példája annak, hogy a szegény, de talpraesett ember hogyan győzi le a hatalmaskodókat az esze révén.
- Az égig érő fa: A magyar tündérmese-hagyomány csúcsa. A hős a világok közötti átjárást biztosító fán mászik fel, hogy legyőzze a sárkányt és kiszabadítsa a raboskodókat.
- Fehérlófia: Az archaikus mitológiai elemeket őrző mese, amely a magyar őstörténethez és sámánizmushoz is kapcsolódik (a táltos paripa, a barlangvilág, a szörnyek legyőzése).
- A kiskakas gyémánt félkrajcárja: Az egyik legismertebb állatmese-alak, amelyben a makacs és bátor kakas szembeszáll a hatalmas török császárral.
Érdekesség: A Fehérlófia című meséből készült Jankovics Marcell rendezésében azonos című, világhírű magyar animációs film (1981-ben), amely vizuálisan is lenyűgözően mutatja be a pogány mitológiai világot. Ez kiváló kulturális kitekintés lehet az érettségi feleletben!
Stilisztikai és nyelvi sajátosságok
Illyés Gyula legnagyobb érdeme a nyelvi megformálás. A népmesék eredetileg szóbeli kultúrához tartoztak, amelynek megvan a maga sajátos ritmusa, formulái és fordulata. Illyés mesterien alkalmazta a következő eszközöket:
- Kezdő- és záróformák: „Egyszer volt, hol nem volt, az üveghegyeken is túl…”, illetve „Itt a vége, fuss el vége.” Ezek rituális keretet adnak a mesének, kiemelik a hallgatót/olvasót a hétköznapi valóságból.
- Hármas szám jelentősége: A próbák, a próbálkozók, a fiúk (két okos, egy hamis vagy egy legkisebb) mindig hárman vannak. A harmadik próbálkozás hozza meg a sikert.
- Archaikus, ízes kifejezések: Olyan szókincset használ, amely őrzi a magyar nyelv régi gazdagságát, mégsem válik nehezen olvashatóvá a modern kor embere számára.
- Humor és irónia: A magyar népmese nem csupán morális tanulság, hanem hatalmas fanyar humor forrása is. Az ördögök gyakran együgyűek, a gazdagok kapzsik és nevetségesek.
A népmesék funkciója: Miért olvassuk ma is?
Az érettségin fontos, hogy ne csak a szöveget ismerjük, hanem reflektáljunk annak kulturális és pszichológiai jelentőségére is. A népmesék nem csupán szórakoztató történetek.
Pszichológiai szempontból (Bruno Bettelheim munkásságára utalva) a mesék segítenek a gyermekeknek feldolgozni a belső szorongásaikat, a növekedéssel járó nehézségeket. A hős útjának megpróbáltatásai a felnőtté válás metaforái. A sárkány legyőzése a belső félelmeink felett aratott győzelmet jelenti.
Kulturális szempontból a mesék őrzik egy nemzet értékrendjét. A magyar népmesékben a szorgalom, az alázat, az ész, a lelkierő és az elesettekkel való szolidaritás mindig elnyeri jutalmát, míg a kapzsiság, a gőg és a gonoszság megbűnhődik. Ez az erkölcsi iránytű az, amit Illyés Gyula át akart menteni a modern kor számára.
Tipp az esszéhez: Ha az érettségin összehasonlító feladatot kapsz, Illyés Gyula népmesegyűjteményét remekül párhuzamba lehet állítani Arany János balladáival (a népi kultúra modernizálása) vagy akár kortárs versekkel, amelyek a gyökereket keresik.
Összegzés
Illyés Gyula Hetvenhét magyar népmeséje több mint egyszerű olvasmánynapló-alapanyag: ez a magyar szellemiség egyik legtisztább forrása. Az író bravúros nyelvi leleményessége, a gondosan válogatott szerkezet és a történetekben rejlő egyetemes emberi igazságok teszik ezt a kötetet halhatatlanná. Az érettségi vizsgán ha erről a műről kérdeznek, emeld ki a gyűjtés irodalmi értékét, a népmesék archaikus motívumait, valamint Illyés kulturális misszióját, amellyel megmentette a feledéstől a magyar nép szóbeli kincstárát.