Babits Mihály a 20. századi magyar irodalom egyik legmeghatározóbb alakja, a Nyugat első nemzedékének kiemelkedő költője, prózaírója, műfordítója és esztétája. Munkássága nem csupán egyetlen stílusirányzatba skatulyázható be: intellektuális lírája, filozófiai mélységű prózája és európai kitekintésű műveltsége a modern magyar irodalom egyik alappillérévé teszi. Figyelem! Az érettségi vizsgán Babits Mihály kapcsán kulcsfontosságú hangsúlyozni a „poeta doctus”…
Figyelem! Berzsenyi Dániel a magyar irodalomtörténet egyik legrejtélyesebb alakja: a „niklai remete”, aki egyszerre volt a klasszikus ókor örököse és a magyar romantika előfutára. Ebben a tételünkben feltérképezzük életútját és költészetének legfontosabb sarokköveit. Bevezetés: A klasszicizmus és romantika határmezsgyéjén Berzsenyi Dániel (1776–1836) a magyar irodalom egyik legmagányosabb, ám egyben legkiemelkedőbb alakja. Munkássága azért jelentős az…
Bevezetés: Katona József és a Bánk bán jelentősége A Bánk bán a magyar drámairodalom csúcspontja, Katona József egyetlen, ám annál jelentősebb alkotása. A művet 1815-ben írta egy drámapályázatra, de az akkori cenzúra és a korabeli színházi viszonyok miatt csak évekkel később, 1833-ban mutatták be először. A dráma történelmi háttere a 13. századi Magyarország, II. Endre…
Bevezetés: A magyar felvilágosodás legtehetségesebb költője Csokonai Vitéz Mihály a magyar irodalomtörténet egyik legtragikusabb sorsú, mégis legfényesebb csillaga. A 18. század végének és a 19. század elejének magyar irodalmi életében ő az egyetlen költő, aki képes volt a nyugati stílusirányzatokat (rokokó, szentimentalizmus, klasszicizmus) eredeti, magyaros hangvétellel ötvözni. Bár rövid élete során nélkülözés és elismertség hiánya…
Bevezetés: Az expresszionizmus fogalma és történelmi háttere Az expresszionizmus a 20. század elejének egyik legmeghatározóbb művészeti irányzata volt, amely elsősorban a német nyelvterületen bontakozott ki, de hatása az egész európai kultúrára kiterjedt. A kifejezés a latin „expressio” (kifejezés) szóból ered, ami már önmagában is kijelöli az irányzat lényegét: a művész belső lelki világának, érzelmeinek és…
Bevezetés: A középkori világkép összegzése Dante Alighieri Isteni színjátéka (Divina Commedia) nem csupán az olasz irodalom, hanem az egész világirodalom egyik legmeghatározóbb alkotása. A mű a középkori gondolkodásmód, teológia, filozófia és tudomány enciklopédikus összefoglalása, amely a 14. század elején keletkezett. Dante ebben a monumentális alkotásban írja le képzeletbeli utazását a túlvilág három birodalmán keresztül: a…
Bevezetés: Madách Imre és a 19. századi tudományos forradalom Madách Imre Az ember tragédiája című műve nem csupán filozófiai és irodalmi remekmű, hanem a 19. század szellemi légkörének hű tükörképe is. A mű keletkezésekor (1859–1860) a természettudományok rohamos fejlődésen mentek keresztül. Darwin evolúciós elmélete, a termodinamika törvényeinek felfedezése, valamint a csillagászat és a geológia új…
Bevezetés: A költő és a korszak Dsida Jenő (1907–1938) a két világháború közötti erdélyi magyar líra egyik legmeghatározóbb, legtisztább hangú költője. Életműve szorosan összefonódik a kisebbségi sorssal, a transzilván szellemiséggel és a keresztény humanizmussal. A Nagycsütörtök című verse a vallásos tematikájú lírájának egyik csúcspontja, amelyben a bibliai szenvedéstörténetet személyes, egzisztenciális kérdésekkel ötvözi. Figyelem! A Nagycsütörtök…
Bevezetés: Edgar Allan Poe és a groteszk világa Edgar Allan Poe, az amerikai romantika és a modern novella egyik legnagyobb mestere, műveiben gyakran vizsgálta az emberi elme sötét oldalát, a bosszúvágyat és a társadalmi igazságtalanságokat. A Bice-béka (eredeti címén: Hop-Frog), amely 1849-ben jelent meg, a szerző egyik legkegyetlenebb, mégis legtanulságosabb elbeszélése. A mű a hatalom…
Bevezetés: A magyar felvilágosodás hajnala A 18. század második felében Magyarországon a kulturális és szellemi élet alapjaiban változott meg. A magyar felvilágosodás nem csupán egy irodalmi irányzat volt, hanem egy átfogó társadalmi, oktatási és nyelvi reformmozgalom, amelynek középpontjában a nemzet felemelése és a polgárosodás állt. Ennek a korszaknak a nyitányát hagyományosan Bessenyei György 1772-ben megjelent…